Lisztérzékenység vizsgálat (Coeliakia)
A coeliakia a teljes szervezetet érintő, minden életkorban megjelenő betegség. A coeliakia a glutén tartalmú fehérjék fogyasztásával provokált autoimmun betegség, mely a genetikailag arra hajlamos egyénekben alakul ki. A betegségben a glutén a vékonybélben nyálkahártya gyulladást, részleges vagy teljes boholy atrófiát okoz. Gluténmentes étrend bevezetésével a bélboholy regenerálódik. Habár klasszikusan a kórkép emésztőszervi panaszok képében jelentkezik, a szokványostól eltérő formái is ismertek, ahol nem a gyomor-bélrendszeri tünetek dominálnak. Vérszegénység, bőrelváltozások (foltos hajhullás, pikkelysömör), pszichés zavarok, csontritkulás, véralvadási zavarok, ízületi gyulladás, izomgörcsök, meddőség vagy vetélés, másodlagos tejcukor érzékenység és még számos egyéb tünet teheti változatossá e betegség megjelenését. A coeliakia társulhat más autoimmun betegségekkel pl. pajzsmirigybetegséggel is.
A laboratóriumi kivizsgálás lépései
A coeliakiát a genetikailag fogékony emberekben a táplálékban lévő glutén és néhány hasonló molekula váltja ki az immunrendszer kóros reakciója révén. Laboratóriumi oldalról a következő vizsgálati lehetőségek állnak rendelkezésre: coeliakia szűrés (immunszerológiai tesztek), genetikai vizsgálat, gliadin/glutén specifikus IgG vizsgálata és egyéb kiegészítő vizsgálatok.
FONTOS!
Bármely vizsgálat pozitív eredménye esetén azonnal gastroenterológus szakorvos felkeresése javasolt!VIZSGÁLATI PANELEK
Coeliakia szűrés vérből (tTG IgA, tTG IgG)
A vizsgálat során a szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációját mérik. Pozitív esetben javasolt az EMA IgA/IgG tesztek elvégzése is, különösen gyermekkorban.
Mikor javasolt a szerológiai vizsgálat elvégzése?
- ha a klinikai tünetek alapján felmerül a coeliakia gyanúja
- gyomor-bélrendszeri kórképek elkülönítő diagnosztikájában
- coeliakiás betegek családtagjainál
- genetikai vizsgálattal fogékony csoportba sorolt betegek szűrővizsgálatára
- gluténmentes diéta sikerességének ellenőrzésére
A vizsgálat előtt glutént tartalmazó étkezést kell folytatni. A gluténmentes diéta tévesen negatív leletet eredményezhet.
Genetikai vizsgálat (HLA)
A szájnyálkahártya-törletből vagy vérből végezhető genetikai vizsgálattal a HLA-géncsalád fogékonyságot jelentő fehérjemolekulákat kódoló genetikai változatainak kimutatása történik.
Mikor javasolt a genetikai vizsgálat?
- betegek első fokú rokonainál,
- lisztérzékenységgel gyakran társuló állapotokban (pl. autoimmun-betegségek, Down-kór, I. típusú cukorbetegség, alacsony termet),
- tünetek fennállása esetén, ha az immunszerológia kétes, vagy ellentmondás van közte és a biopszia eredménye között
- tünetek fennállása esetén, a diagnózisnak a biopszia mellőzésével történő felállítása céljából, ha a beteg tTG-IgA és EMA antitestjének titere meghaladja a normál érték 10-szeresét
- és minden más esetben, ha felmerül a lisztérzékenység gyanúja, annak kizárása céljából
A vizsgálat eredménye a genetikai fogékonyságot mutatja ki, segítségével becsülhető a lisztérzékenység kialakulásának relatív kockázata. Az HLA-tipizálás eredménye alapján a kockázat 6 csoportba sorolható (gyakorlatilag kizárható → nagy), ennek megfelelően klinikai tünetek fennállása esetén a diagnózis megerősítése vagy kizárása érdekében további vizsgálatokra van szükség: szerológiai (antitest) vizsgálatok, szükség esetén bélbiopszia.